×

Az Önök kényelme érdekében dr. Andrási Katalin, dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László, dr. Révész Katalin rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

Covid védőoltás

Aktuális hír
2021. március 18.

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása 

Forrás: WEBBeteg.hu
Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia szakgyógyszerész 

 

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról. 

Magyarországon jelenleg 5 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra. Nézzük, melyik milyen elven alapszik. 

  1. Hogyan működik?

A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal. 

Az Oxford/AstraZeneca, illetve az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V vakcinák fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). 

Az AstraZeneca csimpánz adenovírust használt vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Mivel a két cég hasonló technológiát alkalmaz, tervezik, hogy technológiájukat közösen fejlesztik tovább egy még hatékonyabb vakcina előállítására. 

Az ötödik vakcina a kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, amely egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki. 

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben. 

VÉDŐOLTÁSOK MŰKÖDÉSI ELVE 
  • mRNS – Pfizer/BioNTechModerna 
  • Vektorvakcina – AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V 
  • Elölt vírus – Sinopharm 

MTA: Az első-, másod- és harmadik generációs vakcinák 

  1. Hatásosság: mi, mennyi?

Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%. 

Jelen esetben elmondható, hogy mind az öt szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek. A vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50%-ot, majd fokozatosan emelkedik, a második dózis után pedig a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye átlagosan 62%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik-V) 91.6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két hétben alakul ki. 

COVID-19-VAKCINÁK HATÁSOSSÁGA 
  • Pfizer/BioNTech – 95% 
  • Moderna – 94,5% 
  • Szputnyik-V – 91,6% 
  • Sinopharm – 79,4% 
  • AstraZeneca/Oxford – 62% 

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, a Sinopharm pedig a vakcina beadása után 6 hónappal is erős védettséget mutatott ki az oltott egyéneknél, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a Pfizer és a Moderna további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait. Annyit viszont meg tudtak állapítani a klinikai vizsgálatok során, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek. 

Emellett az oltási időszak alatti megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Ez a vizsgálati eredmény azonban még nem ellenőrzött, így megerősítéséhez – illetve a többi oltóanyag hasonló hatásának elemzéséhez – további vizsgálatok szükségesek. 

Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása? 

  1. Hatásosság a mutációk ellen

A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nemcsak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg három olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adnak okot. 

  • A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg több, mint 80 országban van jelen, köztük hazánkban is. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk valamivel gyengébb lehet, az AstraZeneca oltása pedig 74%-os védettséget nyújt a brit variánssal szemben. 
  • A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg legalább 40 országban megtalálható. A kutatások szerint a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltása ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi variáns esetében, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedés kockázatát ebben az esetben is csökkentik. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, a Pfizer pedig jelenleg azt kutatja, hogy esetleg egy harmadik oltásdózis segíthetne-e ezzel a variánssal szemben. 
  • Utóbbihoz nagyon hasonló a Brazíliából induló P.1 variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg. A nálunk jelenleg elérhető vakcinák sajnos ezzel a variánssal szemben sem elég hatásosak. Szerencsére a brazil variánst hazánkban egyelőre még (a cikk frissítésének pillanatában) nem mutatták ki. 

A Szputnyik-V és a Sinopharm vakcinája esetében jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a variánsokkal szembeni hatásosságot illetően. A Szputnyik V esetében még folynak a kutatások egy extra oltás hatásosságáról a variánsok ellen. Emellett a Sinopharm vakcinája hatásosnak látszik a dél-afrikai variánssal szemben, bár a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. A rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le. 

Összességében elmondható, hogy az eddig vizsgált vakcinák inkább a brit variánssal szemben hatásosak, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő fertőzések kockázatát több variáns esetében is csökkentik. 

  1. Alkalmazási szabályok, oltási séma

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik-V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca és a Sinopharm készítménye 2-8 °C-on tartható el. 

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik. 

A maximális védettség eléréséhez minden esetben 2 oltás szükséges, melyek beadása között eltelt idő vakcinától függően 3 és 12 hét között változik. Magyarországon februárban a Pfizer vakcina esetében 35 napra, míg az AstraZeneca esetében 12 hétre nyújtják ki a két dózis beadása közti időtartamot. A többi oltás esetében egyelőe nem változtattak a két dózis közötti időn. Az új oltási stratégia célja, hogy minél többen megkaphassák az oltás első adagját, melynek köszönhetően a lakosság nagyobb része részesülhet a fertőzés elleni védelemben. Emellett az AstraZeneca vakcinájának vizsgálatai azt mutatják, hogy a hosszabb köztes időszak javított is a vakcina hatásosságán. Kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80%-os védettséget alakít ki. 

A vakcinák alkalmazása 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca oltását az oltási program elején óvatosságból (egyes szakmai vélemények szerint kevés tapasztalat állt rendelkezésre az idősebb korosztálynál) csak a 60 év alattiak kapták, azonban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével és a későbbi tapasztalatokkal összehangban ezt a korlátozást feloldották, így jelenleg már 60 évnél idősebbek számára is adható. A Szputnyik-V vakcina jelenleg is a 18-59 éves korosztálynak adható be. 

Az adagolás tekintetében egyébként annyi már biztos, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön. Arról azonban még folynak a kutatások, hogy esetükben szükség van-e 2 dózisos oltásra, vagy a szükséges hatásossági szintet már egy dózissal is el lehet érni. 

A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák „keverése”, helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie. 

ALKALMAZÁSI MÓD ÁTTEKINTÉS 
  • Két dózis, 3 hét különbséggel – Szputnyik-V, Sinopharm 
  • Két dózis, 3-5 hét különbséggel (jelenleg 5) – Pfizer/BioNTech 
  • Két dózis, 4 hét különbséggel – Moderna 
  • Két dózis, 4-12 hét különbséggel (jelenleg 12) – AstraZeneca/Oxford 
  • 18 éves kortól ajánlott – ModernaAstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, SinopharmAstraZeneca/Oxford 
  • 16 éves kortól ajánlott – Pfizer/BioNTech 
  • 60 év felettieknek egyelőre nem adható: Szputnyik-V 
  1. Várható mellékhatások

Mind az öt vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően: pl. fejfájás, láz, fáradtság, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, bőrpír, kiütés, viszketés, hányinger. A Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. Előfordulhat, hogy az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek. A Moderna vakcinája esetében több olyan esetet jelentettek, amikor az oltás első adagja után 4-11 nappal késői allergiás reakció alakult ki, amely erős bőrpírrral, duzzanattal és érzékenységgel jelentkezett a beadás helye környékén. Ez átlagosan 6 napon belül rendbe jött, a második dózis beadását pedig nem befolyásolta. 

Fontos azonban tudni, hogy a mellékhatások jelentkezése nem azt jelenti, hogy az oltás miatt elkaptuk a fertőzést, ezek csak egyszerű oltás utáni mellékhatások, és hasonló immunreakciók bármilyen más oltás után is előfordulhatnak. 

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Ilyen esetben az oltást kórházi körülmények között kell beadni az esetleges allergiás reakció kivédésének érdekében. 

VAKCINÁK GYAKORI MELLÉKHATÁSAI 
Pfizer/BioNTechModernaAstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm: helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger) 
  1. Biztonság: tesztelés és engedélyezés

Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek, a klinikai próbák pedig már 2020 nyarán elkezdődtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között. 

A Pfizer, és a Moderna és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így már hazánkban is elérhetőek. A Szputnyik-V és a kínai Sinopharm készítménye az Európai Gyógyszerügynökségtől egyelőre nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, azonban mindkettőt a világ számos orzágában alkalmazzák már, Magyarországon előbbi ideiglenes engedélyt kapott, utóbbi megkapta az alkalmazási engedélyt. Valamennyi vakcina esetében tovább folytatódnak a klinikai vizsgálatok. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org. 

A kedvező eredmények ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, mivel esetükben jelenleg nincsen elegendő rendelkezésre álló adat. Alapbetegségeiről, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terveiről mindenképp tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat! 

Bővebben 

Kik ne induljanak még el beoltatni magukat COVID-19 ellen? 

Az oltási reakciók megfigyelése, dokumentálása a tömeges oltás fázisában is tovább folytatódik, a gyógyszerügyi hatóságok valamennyi vakcina esetében figyelemmel kísérik a vakcinák biztonságosságát (IV. fázis). A tapasztalatok száma napról-napra nő, március elején világszinten már több mint 300 millió, Magyarországon 1 millió ember kapta meg a valamely védőoltást. 

COVID-19 VÉDŐOLTÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE 
  • Uniós szintű engedéllyel – Pfizer/BioNTechModernaAstraZeneca/Oxford 
  • Magyarországi engedély – Szputnyik-V, Sinopharm 
  • AstraZeneca – 74 országban engedélyezve 
  • Pfizer/BioNTech – 68 országban engedélyezve 
  • Szpunyik-V – 45 országban engedélyezve 
  • Moderna – 40 országban engedélyezve 
  • Sinopharm – 20 országban engedélyezve
    (Valamennyi vakcina esetében március 9-i állapot.) 

Ha bárki bármilyen szokatlan mellékhatást tapasztal az oltásokkal kapcsolatban, esetleg gyógyszer-interakció lehetősége merül fel, lehetősége van jelenteni azt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) számára ezen az online űrlapon. 

  1. Mennyibe kerül ez nekünk?

A COVID-19 vakcina beadása nekünk személy szerint semmibe sem kerül, az oltásokat a kormány ingyenesen teszi elérhetővé. A vakcinák ára egyébként változó, főként a fejlesztés és a gyártás költségei határozzák meg. Ennek fényében a Pfizer vakcinája kb. 20$, a Modernáé kb. 37$, az AstraZeneca készítménye kb. 4$, a Szputnyik V kb. 10$, a Sinopharm készítménye pedig kb. 30$ adagonként. (Ne feledjük, egy ember beoltása két adag beadását igényli.) 

Ez a rövid összefoglaló egy átfogó képet vázolt a Magyarországon jelenleg elérhető, vagy szóba jövő vakcinákról a rendelkezésre álló információk alapján. Az oltás Magyarországon önkéntes – az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!