A decemberben elhunyt gimnazista fiú tragédiája ismét felhívta a figyelmet a gennyes agyhártyagyulladás rendkívül súlyos veszélyeire. Szomorú, hogy egy gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy a betegség egy időre ismét a laikus közönség érdeklődésének fókuszába kerüljön.
A meningococcus nevű baktérium okozta súlyos, rendkívül gyors lefolyású megbetegedés (vérmérgezés, agyhártyagyulladás) Magyarországon ritkán, évente átlagosan 40-50 esetben fordul elő. A betegség leggyakrabban a csecsemőket támadja meg (az esetek mintegy kétharmadában), de a kamaszok is a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak. A baktériumot az egészséges populáció mintegy 10%-a tünetmentesen hordozza a torokflórájában. Bizonyos esetekben a baktérium áttöri a garatnyálkahártya természetes védőrétegét és a véráramba hatolva rendkívül gyorsan elárasztja a szervezetet, így nemcsak az agyhártyán okoz gennyes gyulladást, de a véráram fertőzését, szepszist előidézve a szervekben szöveti bevérzésekhez, elhalásokhoz, ú.n. sokszervi elégtelenséghez, és nemegyszer feltartóztathatatlanul tragikus kimenethez vezet. A kórkép progressziójára jellemző, hogy a legelső, általában jellegtelen tünetek (magas láz, fejfájás, hányás, végtagfájdalmak, később bőrvérzések) fellépése és a halál beállta között gyakran nem telik el 24 óra.
A kórokozó baktériumnak öt olyan alcsoportja ismert, amelyek mindegyike hasonlóan súlyos fertőzést képes okozni, ezeket A,B,C,W, és Y betűvel jelölik. Az „A” típus kizárólag Közép-Afrikában okoz járványokat, a többi négy csoport változó gyakorisággal fordul elő Európában és Észak-Amerikában. Magyarországon eddig a B és a C csoport okozott betegséget, de bármikor számíthatunk a W vagy az Y felbukkanására is. 2015-ben 36 eset került bejelentésre, ennek háromnegyede B csoportú volt. Kilenc beteget veszítettünk el, a halálozás tehát 25% volt, ami nemzetközi mértékkel mérve igen magasnak mondható (az európai átlag kb. 8%).
A betegség megelőzésének legeredményesebb módszere a védőoltás. Jelenleg mindkét, hazánkban gyakran előforduló szerocsoport (B és C) ellen hatékony vakcinával rendelkezünk, de forgalomban van már az A, W és Y csoportok ellen is védettséget biztosító négy komponensű (A,C,Y,W) oltóanyag is.
Mivel a fertőzés csecsemőkorban a leggyakoribb, ezért a betegség védőoltással történő megelőzése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az oltási sorozat ilyenkor több, egymást néhány héttel követve alkalmazott oltásból áll. Minthogy a vakcina által biztosítható védelem még így sem életre szóló, a csecsemőkorban adott C típusú védőoltás ismétlése 5-6 évente ajánlott, egészen 25 éves életkorig.
A fertőzés emelkedő kockázata miatt a serdülők oltása szintén rendkívül fontos. Ebben az életkorban a hasonló korúak szoros, összezárt közössége (iskolák, kollégiumok, táborok, fesztiválok) a fertőzés szempontjából fokozott rizikót jelent. Kamaszok számára a meningococcus-B elleni védőoltás mellett már a négy komponensű, több csoport ellen, (így a C csoport ellen is) védettséget adó vakcina választását javasoljuk.
Hangsúlyozni kell, hogy egyetlen védőoltás sem képes 100%-os védettséget garantálni, de Magyarországon még nem kezeltek olyan beteget gennyes agyhártyagyulladással, aki előzetesen védőoltásban részesült.
Két éves életkorig a C típus elleni védőoltás eddig is államilag támogatott volt, ez a típusú vakcina 2017 január 1.-től a két év alattiak számára már csak 300 forintba kerül. Sajnos a gyakrabban előforduló, B típus elleni oltóanyag az állam által nem támogatott, és igencsak borsos ára sok család számára nem teszi lehetővé a vakcina megvásárlását. Sok önkormányzat azonban helyi költségvetésből térítésmentesen elérhetővé teszi a választható oltásokat, így ezt is.
Két éves kor felett a hazánkban forgalomban lévő meningococcus elleni vakcinák orvosi vény ellenében, az alábbi árakon szerezhetők be a gyógyszertárakban:
MenC ellen: NeisVacC, Menjugate 7- 8000 Ft
MenACWY ellen: Menveo, Nimenrix 13-14000 Ft
MenB ellen: Bexsero 27-32000 Ft
A megvásárolt vakcinákat beadásukig hűtőszekrényben kell tárolni! Gyermeke(i) egyéi meningococcus elleni oltási tervét és a védőoltással kapcsolatos teendőket beszélje meg gyermekorvosával!
A védőoltással kapcsolatos teendőket beszélje meg gyermekorvosával!
Készült a Házi Gyermekorvosok Egyesületének tájékoztatója alapján
Budapest, 2016. december 9.
A rendelő munkatársainak nevében
Dr. Kádár Ferenc
További részletek:
A meningococcus fertőzés megelőzéséről
A napokban nyilvánosságot kapott tragikus kimenetelű eset ismét felhívja a figyelmet az invazív menigococcus fertőzés rendkívül súlyos veszélyeire.
A megbetegedés Magyarországon ritkán (évente mintegy 30-50 esetben) fordul elő, az OEK adatai szerint az elmúlt évben 36 esetet jelentettek. A kórokozó az esetek háromnegyedében B, a maradék 17 % C, ill. 8 %-ban ismeretlen szerocsoport volt (ebben az esetben a diagnózis a klinikai képen alapult). A halálozás 25% (9 eset) volt, ebből 6 eset B, 2 C, egy esetben ismeretlen szerocsoportú volt a kórokozó.*
A betegség megelőzésének legeredményesebb módszere a védőoltás. Jelenleg mindkét, hazánkban előforduló szerocsoport ellen hatékony vakcinával rendelkezünk, és forgalomban van az Európa több országában előforduló W135 valamint a már hazánkban is felbukkant Y szerocsoportok ellen is védettséget biztosító négy komponensű (A,C,Y,W135) oltóanyag is.
A betegség mintegy 75%-ban csecsemőkorban fordul elő, az incidencia csúcsa 6 hónapos kor körül van. A hazai epidemiológiai helyzetben nyájimmunitás hiányában a szórványosan előforduló fertőzés ellen egyéni védelem kialakítása szükséges.
A meningococcus elleni immunizálást ezért már 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni. A C szerocsoport elleni alapimmunizálást a 2+1, a B szerocsoport ellenit pedig a 3+1 oltási séma szerint kell végezni. Ennek megfelelően a csecsemőket a MenB vakcina alkalmazásakor minimum egy, a MenC oltás esetén pedig két hónap időközzel kell oltani, így 5-6 hónapos életkorra az első két (MenC), illetve három (MenB) oltás elvégezhető. Ezt követően egy és két éves kor között mindkét vakcinából egy-egy emlékeztető oltást kell adni. Amennyiben az oltási sort csak később tudjuk megkezdeni, az oltások időzítésével kapcsolatban az alkalmazott oltóanyag alkalmazási előírása az irányadó.
A két különböző szerocsoport elleni oltás egy időben, vagy bármely kötelező védőoltással együtt is beadható. A tapasztalatok szerint azonban a jelenleg forgalomban lévő MenB oltóanyag (Bexsero, GSK) ritkábban okoz lázas reakciót akkor, ha azt nem más típusú védőoltással együtt alkalmazzuk. Az alábbi sémát követve a meningococcus elleni oltások optimálisan beilleszthetők a kötelező oltási sorba (1).
Meningococcus elleni oltások beillesztése a hazai oltási sorba (Kulcsár A.)
Minthogy a C szerocsoport elleni vakcina által kiváltott protektív ellenanyagszint 5 éves kor alatt csupán 3-4 évig, idősebb gyermekekben mintegy 5 évig áll fenn, a biztosítható védettség korántsem életre szóló. Ezért a csecsemőkorban megkezdett meningococcus C elleni védőoltás ismétlése 5-6 éves életkorban, (praktikusan a 6 éves kötelező DPT-IPV oltással egy időben) majd ezt követően 5 évente ajánlott. A B csoportú kórokozó elleni oltóanyaggal kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre részletes adatok az alapimmunizálást követő további booster oltás(ok) szükségességéről.
* Mészner Zs. adatai, NNI szimpózium, Budapest 2016
A fertőzés kockázata serdülőkorban ismét emelkedik (a tünetmentes nasopharyngealis hordozás ebben az életkorban akár 20% is lehet!), ezért a kamaszok immunizálására különös figyelmet kell fordítani. A fertőzés életkori prevalenciájának megfelelően legalább 25 éves korig szükséges a meningococcus elleni védettség folyamatos fenntartása. A fertőzés rizikóját a hasonló korúak szoros közössége növeli (iskola, kollégium, felsőoktatási intézmények, laktanyák, táborok, fesztiválok). Ebben az életkorban a B szerotípus elleni védőoltás (korábban nem oltottak esetén egy hónapos időközzel 2 oltás) mellett a négy komponensű vakcina felajánlása javasolt.
Ne felejtsük el a beteget, ill. hozzátartozóját tájékoztatni arról, hogy 100%-os védelmet soha egyetlen oltással sem lehet garantálni. Magyarországon azonban még nem kezeltek egyetlen előzetesen oltott, és mégis meningococcus fertőzésben szenvedő beteget sem.
A térítésmentes postexpositios kemoprophylaxis megszervezése és lebonyolítása a helyi járványügyi hatóság feladata, így a kontakt személyek körének pontos meghatározása is. Ide tartoznak a meningococcus fertőzésben szenvedő beteggel közös háztartásban élő családtagok, a közösségi kontakt személyek (gyermekintézmények, kollégiumok, laktanyák, közös szórakozóhelyek) valamint a beteg nyálával történő direkt expozíciónak kitett személyek (csókolózás, intubálás, szájból-szájba történő lélegeztetés, hosszabb repülőút esetén a beteg mellett ülő utasok).
Felhasznált irodalom:
- Kulcsár A: Még mindig ugyanúgy… A meningococcus fertőzés prevenciója. Gyermekgyógyászat 2015; 66(4): 260
- A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele a meningococcus invazív betegségről. OEK, Budapest, 2000
Készítette:
Dr. Kovács Ákos, Házi Gyermekorvosok Egyesülete Tudományos-Szakmai Munkacsoport