Kéz-, láb-, száj-betegség A kéz-, láb-,száj–betegség egy enyhe, fertőző, vírus okozta megbetegedés, amely leginkább kisgyermekeknél fordul elő. Lázas állapot mellett a kezeken, (tenyereken) lábakon (talpakon) és a szájban folyadékkal töltött apró hólyagok jelennek meg, a betegség általában rövid ideig tart, 7 nap alatt többnyire lezajlik, nem szükséges gyógyszeres kezelés, de láz, vagy kifejezett fájdalom esetén lázcsillapító ajánlott a tünetek enyhítésére. Többnyire a tíz év alatti gyermekeket érinti, különösen az óvodásokat, leginkább nyáron és kora ősszel. A kórokozó nem azonos azzal a vírussal, ami a száj- és láb-betegséget okozza szarvasmarháknál, bárányoknál vagy sertéseknél. Egy másik megbetegedés, a „kéz és láb–szindróma”, a kezek és a lábak puffadása sem függ össze ezzel a betegséggel. Kiváltó ok A kéz-, láb-, száj-betegséget okozó vírust emberről […] Bővebben →
A bárányhimlő (varicella) a kisgyerekek, óvodások megbetegedése, amelynek megelőzésére manapság már védőoltással is rendelkezünk.
A bárányhimlőt az ún. varicella-zoster vírus okozza, ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős. A DNS-tartalmú herpeszvírusok közé tartozik, és a légutakon keresztül, tehát cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 10-21 nap, de már 1-2 nappal a jellegzetes kiütés megjelenése előtt fertőz. Bővebben →
A fejlett világban a XXI. század jellemző betegsége a gyermekkori elhízás. Az egymást követő generációk gyermekei egyre kövérebbek és egyre betegebbek. A gyermekkori elhízás független a szociális háttértől, az etnikai csoporthoz való tartozástól, vagy attól, hogy a gyermek melyik országban él. Az Egyesült Államokban pl. jelenleg minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és megjelentek körükben az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémák, betegségek is. Bővebben →
A húgyúti rendszer a vesékből, a vesevezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből álló komplex szisztéma, amelynek bármelyik részében előfordulhat gyulladás. Ezt, a baktériumok, vagy ritkábban vírusok, paraziták, gombák által okozott megbetegedést nevezzük húgyúti fertőzésnek. Bővebben →
A herpes simplex a szájat és a genitáliákat érintő vírusfertőzés. A vírusra – a bárányhimlő vírushoz hasonlóan – jellemző a hordozás, azaz aki egyszer megkapta a fertőzést, annak a szervezetében a vírus „alvó” állapotban életünk végéig megmaradhat, időnként azonban aktiválódva tüneteket okoz. Ezt a reaktiválódást kiválthatja napsütés, láz, menstruáció, stressz, valamilyen más megbetegedés vagy gyógyszer, különösen azok, amelyek az immunrendszert gyengítik. Bővebben →
Ősszel kezdődik az influenza és a nátha szezonja. Nem könnyű, sőt speciális vizsgálatok nélkül sokszor nem is lehetséges megmondani, hogy a hasonló tüneteket mi okozza. Ebben az évben az új H1N1 influenza megjelenése még további nehézséget jelent. Míg az influenza ellen védőoltással védekezhetünk, a nátha, megfázás tüneteit csak enyhíteni tudjuk. Bővebben →
Bár manapság – hála a védőoltásoknak – hazánkban alig fordul elő, a kanyaró veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.
A kanyaró rendkívül fertőző vírusbetegség. A nem oltottak között járványszerűen terjed, egy fertőzött gyerek egész iskolai osztályokat betegíthet meg ott, ahol az átoltottság aránya alacsony. Bővebben →
A hideg idő beköszöntével egyre többször hallunk megfagyott, kihűlt emberekről. A halál nem annyira fagyás, hanem kihűlés következtében áll be, hiszen míg a fagyás általában lokális folyamat, a kihűlés az egész szervezetet érinti.
A kihűlés vagy hypothermia az az állapot, amikor a test belsejének hőmérséklete a normális 36,5-37,5 ℃ közötti helyett ennél alacsonyabb. Kihűlésről általában akkor beszélünk, ha a maghőmérséklet, vagyis a végbélben mért hőmérséklet 35 ℃ alá esik. Bővebben →
Az otitis media a középfül gyulladása. Gyakran a torokfájást, köhögést, megfázást okozó kórokozó, ez lehet vírus vagy baktérium, megtelepszik a középfülben is. Hároméves korukig a gyermekek mintegy háromnegyede legalább egyszer átesik középfülgyulladáson, de közülük sokan háromszor, négyszer is megbetegszenek. Az otitis media elsősorban a csecsemők és kisgyermekek betegsége, de felnőtteket is érinthet. Bővebben →
A croup vagy magyarul krupp a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az 5 éven aluliak közül évente 6-8% betegszik meg, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer szenved kruppban.
A nagyobb gyermekek és felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők. Bővebben →
Láznak nevezzük a testhőmérséklet megemelkedését. A láz nem betegség, hanem tünet, annak jele, hogy a szervezet valamilyen betegség, többnyire gyulladás, infekció ellen küzd, ezért jótékony hatása is van. A lázat az immunrendszer által termelt kémiai anyagok, az un. citokinek váltják ki.
A normális testhőmérséklet hónaljban mérve 36,5 ℃ körüli, de 0,5-0,7 ℃-kal e felett és ez alatt is még normálisnak tekinthető. Lázról akkor beszélünk, ha ez a testhőmérséklet meghaladja a 38 ℃-t. A normális testhőmérsékletet számos tényező befolyásolja, ilyen pl. az életkor, a nem, a napszak, a munkavégzés és egyebek. A testhőmérséklet hajnalban a legalacsonyabb, és a délutáni órákban a legmagasabb. Bővebben →
A mononukleózist első leírója után Pfeiffer-féle mirigyláznak is nevezik, de köznyelv inkább a fenti néven emlegeti a betegséget.
Mi okozza a mononukleózist? Bővebben →
Az övsömör, vagy ismert latin nevén a herpes zoster, szinte népbetegségnek tekinthető. Életkortól függően gyakorisága a 65 éven aluliak között 1,2-3,4 ezrelék, e felett az életkor felett pedig még gyakoribb, minden ezer idős emberből 3,9-11,8 betegszik meg évente. A betegséget a bárányhimlőért is felelős varicella-zoster vírus (VZV) okozza, mégpedig olyan módon, hogy a bárányhimlő (rendszerint gyermekkori) átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel később aktiválódik, övsömört okozva. Bővebben →
A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik, és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik. A hat és 24 hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadékpótlás, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. Bővebben →
A székrekedés minden életkorban, így csecsemő és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg. A székrekedés sokszor a szülőnek nagyobb problémát okoz, mint az érintett gyermeknek. Bővebben →
A szénmonoxid (CO) szerves anyagok inkomplett égéséből keletkező toxikus, színtelen, szagtalan, íztelen, nem irritáló gáz. Miután az emberi érzékekkel nem érzékelhető, gyakran úgy okoz mérgezést, hogy az érintettek észre sem veszik, ezért nevezik „csendes gyilkos”-nak is. Az enyhe akut mérgezés tünetei a fejfájás, szédülés, hányinger, rossz körérzet, fáradság. Ezeket a tüneteket gyakran kezdődő influenzának vagy gyomorrontásnak tulajdonítják, és nem gondolnak CO jelenlétére. Bővebben →
A vérszegénység oka nemcsak vashiány!
A vér sejtes elemekből és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelősek, a fehérvérsejtek a fertőzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. Bővebben →