Mint az bizonyára mindenki előtt ismert, sajnos elkezdődött hazánkban is a járvány harmadik hulláma, még az előtt, hogy a második hullám nyugvópontra jutott volna. Világszerte több mint 110 millió ember fertőződött meg eddig, és kétmillió fölött van a halottak száma. A fertőzések egyre nagyobb számát az un. brit mutáns okozza. A hírekben szereplő egyéb mutánsok, a dél-afrikai vagy a brazil, szerencsére csak kis számban mutathatók ki nálunk. De miért beszélünk ennyit a mutánsokról?
A vírus normális életéhez tartozik, hogy szerkezete változik, új meg új variánsok jelennek meg, ugyanúgy, mint pl. az influenza vírus esetén. Van olyan változás, amely a vírus szaporodására nézve előnytelen, mások azonban segítik a terjedést, vagy fokozzák a fertőzőképeséget, esetleg nehezebben küzdhetők le az emberi immunrendszer által. Ez a helyzet a fent említett mutánsok esetén is. A brit mutánsról kiderítették, hogy 30-70 százalékkal fertőzőbb, mint az eredeti Covid-19, és egyre több adat utal arra, hogy valószínűleg súlyosabb betegséget okoz. Azokban az országokban, ahol elterjedt, pl. Angliában vagy Szlovákiában, exponenciálisan emelkedett a megbetegedések száma. Szerencsére, aki már átesett Covid fertőzésen, vagy megkapta valamelyik védőoltást, az védett, valószínűleg nem kapja meg másodszor is a betegséget. A védtelenek között azonban gyorsan terjed. Amíg az eredeti vírus a családban 1-1 megbetegedést okozott, ez az új variáns szinte mindenkit megbetegít.
A betegség tünetei is némileg változnak, sokkal több a felsőlégúti hurutra utaló kezdet, nátha, torokfájás, orrdugulás, fáradtság, fejfájás vagy éppen a hasmenés. A későbbiekben persze kialakulhatnak a jellegzetes tünetek, magas láz, száraz köhögés, nehézlégzés. Jellemző a szag- és ízérzés elvesztése is. Vannak adatok arra, hogy a gyerekek is egyre gyakrabban fertőződnek meg, nemcsak tünetmentesen, hanem a felnőttekhez hasonló tünetekkel is.
Gyerekeknél szerencsére ritkán, de újabban mégis kissé gyakrabban fordul elő az úgynevezett sokszervi megbetegedés, amely az akár tünetmentesen lezajlott fertőződés nyomán létrejött kóros immunreakció miatt a Covid fertőzés után néhány héttel alakulhat ki. Fontos ismerni a tüneteket, mert sürgős kórházi kezelést, sokszor intenzív osztályi ellátást igényel. A tünetek sokfélék (elhúzódó magas láz, duzzadt nyirokcsomók, a szem pirossága, bőrkiütés, hányás, hasmenés, szapora szívműködés, a kezek és lábak duzzanata), együttes jelenlétük felveti a betegség gyanúját. Szerencsére a betegség jól gyógyítható, halálozás extrém ritka.
Egyre több figyelem irányul az un. long (hosszú) Covid szindrómára. A betegség gyógyulása után, – nemcsak a súlyos, hanem az enyhe esetek után is – a betegek mintegy 30%-ában alakul ki. Rendkívül sok tünete lehet, pl. a nagyon erős fáradság, a mentális zavarok, szívizom károsodás, folytonos köhögés vagy visszatérő lázas periódusok. Hogy pontosan kiknél van kialakulására esély, és hogy mi az oka, egyelőre nem ismert.
Ugyanígy nem tudjuk azt sem, hogy mi a betegség megfelelő gyógymódja, vagy ha átesik valaki a betegségen, meddig védett, és mitől függ, hogy kinél milyen súlyosságú a megbetegedés. Sok egyéb kérdés is van, amely megválaszolásra vár. A betegség halálozása kb. tízszere az influenzáénak, és bár az utóbbi hónapokban a halálozás némileg csökkent, még mindig igen magas.
A legjobb, amit tehetünk, a megelőzés. Az unos-untalan ismételgetett helyes maszkhasználat, a gyakori alapos kézmosás, a távolságtartás, a zsúfolt helyek kerülése és a helyiségek szellőztetése, mind-mind csökkenti a járvány terjedését. Ugyanezt szolgálja a – minél több(!) tesztelés– és a kontaktok felkutatása, izolálása.
A végső megoldás persze a védőoltás.
Többféle vakcina érhető el, sajnos még egyik sem gyermekek számára. Ahhoz, hogy a járványt megállítsuk, 70-80%-os átoltottság (vagy a betegségen való átesés) szükséges, és sajnos nem elég, ha ezt egy országon belül érjük el, mert máshonnan ismét behurcolható egy új, veszedelmesebb variáns.
Bár sokan ódzkodnak bizonyos védőoltásoktól, bármelyik védőoltást jobb, mint megbetegedni, ne adj’ isten, belehalni a betegségbe. A védőoltások mellékhatásaitól sokan félnek, de az eddig beoltott több 10 millió ember adatai alapján úgy tűnik, hogy semmivel sincs több mellékhatás, mint pl. az influenza oltás során. A különböző vakcinák hatásossága némileg eltérő, de a súlyos megbetegedéstől, halálozástól mindegyik szinte 100 %-ban megvéd. Az új mutánsok ellen lehetséges, hogy majd módosítani kell az védőoltáson, de ez a legrosszabb esetben is csak azt jelentheti, hogy ahogy az influenzaoltást, ezt is ismételni kell évente. Azokban az országokban, ahol a lakosság jelentős számát már beoltották, pl. Izrael, vagy most már Nagy-Britannia, jelentősen csökken a megbetegedések száma, az oltás tehát hatásos.
És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a minél nagyobb átoltottság a feltétele annak, hogy visszatérjünk a normális élethez, a gyerekek iskolába, óvodába járhassanak, kinyissanak a mozik, színházak, uszodák, mehessünk újra nyaralni, és hogy végre élhessük ismét a megszokott életünket.
Dr. Kardos Gabriella,
Dr. Kádár Ferenc