×

Az Önök kényelme érdekében dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

Láz

Betegségleírás

Láz, lázcsillapítás

Mi a láz?

Láznak nevezzük a testhőmérséklet megemelkedését. A láz nem betegség, hanem tünet, annak jele, hogy a szervezet valamilyen betegség, többnyire gyulladás, infekció ellen küzd, ezért jótékony hatása is van. A lázat az immunrendszer által termelt kémiai anyagok, az ún. citokinek váltják ki.
A normális testhőmérséklet hónaljban mérve 36,5 ℃ körüli, de 0,5-0,7 ℃-kal efelett és ez alatt is még normálisnak tekinthető. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet meghaladja a 38 ℃-t. A normális testhőmérsékletet számos tényező befolyásolja, ilyen pl. az életkor, a nem, a napszak, a munkavégzés és egyebek. A testhőmérséklet hajnalban a legalacsonyabb, és a délutáni órákban a legmagasabb. Nőknél a testhőmérséklet a peteéréssel is összefüggést mutat.

Hogyan mérjük a lázat?

A lázat lázmérővel mérjük. A régi, üvegből készült higanyos hőmérők, bár nagyon megbízhatóak voltak, eltörve az egészségre veszélyes higany gázok szabadulhattak ki belőlük, ezért nemrégiben kivonták őket a forgalomból. A digitális hőmérők hónaljban, fülben, szájban, kisgyermeknél a végbélben mérik a hőmérsékletet. Tudni kell, hogy a végbélben, szájban mért hőmérséklet kb. 0,5 ℃-kal magasabb, mint a hónaljban mért. Megfelelő alkalmazás esetén a digitális hőmérők megbízhatóak, kivéve talán a fülhőmérők, melyek elég nagy variációt mutatnak. A homlokra tapasztott hőmérséklet mérőket ne tekintsük valódi lázmérőknek, csak tájékozódásra jók.

Milyen megbetegedések okoznak lázat?

A láz leggyakoribb oka valamilyen gyulladás, infekció, amely lehet vírusos, bakteriális esetleg más kórokozó által okozott fertőzés. Ritkábban észleljük, de tudjuk, hogy más megbetegedések vagy állapotok is járhatnak lázzal, például az ún. autoimmun betegségek, daganatok, a környezet magas hőmérséklete „hőguta”, védőoltásokra adott reakció, allergia, néhány anyagcsere betegség, szövetszétesés (pl. vörösvértestek hirtelen szétesés, a hemolízis), de lázat okozhatnak egyes kábítószerek, bizonyos gyógyszerek (ilyen például az antibiotikumok hosszabb használata után jelentkező láz), és ismert fogalom az „ismeretlen eredetű” láz is.

Veszélyes-e a láz?

A láz önmagában csak ritkán veszélyes, de súlyos betegség tünete lehet. Három-hat hónapos kor alatt minden lázas állapot azonnali orvosi vizsgálatot igényel. Az idősebekben nem annyira a láz magassága, hanem az e mellett észlelt egyéb tünetek azok, amik felhívhatják a figyelmet arra, hogy sürgős orvosi segítségre van szükség. Ezek közül néhány:
A beteg aluszékony, esetleg eszméletét veszti, görcsöl vagy más idegrendszeri tünete van.
A láz (amely néha nem is magas) mellett pontszerű vérzések jelentkeznek.
Nyirkos, sápadt bőr, beesett szemek, szapora, nyugtalan légzés.
Csillapíthatatlan hányás, hasmenés.
Fejfájás, nyakmerevség, fájdalom a lábak emelésekor.

Mi a lázgörcs?

A lázgörcs kisgyermekeknél 4-5 éves kor alatt jelentkezhet, és a testhőmérséklet hirtelen emelkedése váltja ki. Sokszor családi halmozódást mutat, és az esetek egy részében ismétlődően fellép. Ijesztő annak, aki észleli, de szerencsére súlyosabb következménye csak nagyon ritkán van. A gyermek eszméletét veszti, elernyed vagy megmerevedik, és gyakran mind a négy végtagra kiterjedő görcsök lépnek fel. A görcs általában fél-egy percig, néha azonban akár 20 percig is eltarthat, és spontán megszűnik, de persze jobb, ha azonnal görcsoldót és lázcsillapítót adunk. Légzéskimaradás is előfordulhat, de nem gyakori. A lázgörcs csak ritkán jele agyhártyagyulladásnak vagy más súlyosabb betegségnek, de kivizsgálás minden esetben indokolt. A lázgörcs nem epilepsziás roham – bár tüneteiben hasonlít- és a gyermekkori lázgörcs csak ritkán előjele a későbbi epilepsziának.
Nem szabad összekeverni a lázgörcsöt a hidegrázással. Ez utóbbi leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán lép fel, és a kórokozókból kiszabaduló ún. pyrogének, lázkeltő anyagok okozzák a testhőmérséklet hirtelen megemelkedését. Borzongással kezdődik, majd a beteg egész testében vacog, reszket, és ezen a melegítés, takarók nem segítenek. A hidegrázás után rendszerint igen magas, 40°C-os vagy ennél is magasabb lázat mérünk.

Mikor és hogyan kell a lázat csillapítani?

Alacsonyabb, különösebb panaszokat okozó lázat nem kell okvetlenül csillapítani. 38 ℃ alatt erre ritkán van szükség, és ez még kisgyermekeknél is így van. Ennél magasabb láz esetén azonban szükség lehet a láz csillapítására, amelyben gyógyszerek és egyéb módszerek lehetnek segítségünkre. A gyógyszerek közül a paracetamol és ibuprofen alapú készítmények minden korosztály számára alkalmasak, az aszpirin és algopyrin viszont csak felnőtteknek adható. Fontos, hogy a gyógyszerek használati utasítását (az adagokat és az adagok közötti időintervallumot) betartsuk, de figyelembe kell venni, hogy a különböző márkanevű, fantázianevű gyógyszerek ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják, és e miatt néha gyógyszer túladagolás következhet be. Különösen veszélyes ez a paracetamol esetén, amely túladagolva súlyos májkárosodást okozhat.
Gyermekek esetén a gyógyszerek kiegészítőjeként hasznos a fizikális lázcsillapítás, amellyel a testhőmérséklet gyorsan csökkenthető. Ilyen a teljes test borogatása 2-3 percenként váltott langyos vizes lepedővel, de még jobb a hűtőfürdő. Ezt úgy készítjük, hogy a kádat langyos vízzel teleeresztjük, majd a gyermeket 5-10 percig ebbe fektetve a vizet lassan lehűtjük. A homlok, csuklók és bokák borogatása önmagában viszont semmit sem ér.