×

Az Önök kényelme érdekében dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

Mononukleózis

Betegségleírás

A mononukleózist első leírója után Pfeiffer-féle mirigyláznak is nevezik, de köznyelv inkább a fenti néven emlegeti a betegséget.

Mi okozza a mononukleózist?

Egy vírus okozta betegségről van szó, amely a herpeszvírusok családjába tartozik. A mononukleózist okozó vírust Epstein-Barr vírusnak (EBV) nevezzük. Hasonló tüneteket más vírus is okozhat, például a citomegália vírus (CMV), de az EBV a leggyakoribb kórokozó.

Mit tudunk az EBV-ről?

Ez a vírus, azon kívül, hogy a mononukleózist okozza, kapcsolatba hozható bizonyos daganatokkal, például egy gyermekkori, elsősorban Afrikában előforduló nyirokmirigy daganattal, a Burkitt limfómával, vagy a felnőttek között előforduló fej-nyaki rákokkal. Immunhiányos betegeken szintén daganatokat képes okozni.

Kiket betegít meg az EBV?

A betegséget bárki megkaphatja. Nem túlságosan fertőző, nyállal terjed. Az emberek fele gyermekként átesik rajta. Érdekes, hogy a fiatal, 5 éven aluli gyermekek megbetegedése igen enyhe, a komolyabb tünetek inkább idősebb korban jelennek meg. Bár a felnőttek csaknem 90%-ánál kimutathatóak az EBV elleni antitestek, csak minden második ember számol be megbetegedésről, vagyis sok a tünetmentes fertőzés. A betegség lappangási ideje 4-6 hét.

Melyek a mononukleózis tünetei?

A betegség többnyire bizonytalan tünetekkel, fáradsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással kezdődik. A torokfájás gyorsan rosszabbodik, a mandulák megnagyobbodnak, rajtuk sárgás lepedék jelenik meg. A nyaki nyirokcsomók mindig, de sokszor más régiók nyirokcsomói is megnagyobbodnak, és ugyancsak megnagyobbodik a lép, ritkábban a máj. Ha a betegséget tévesen bakteriális fertőzésnek, pl. tüszős mandulagyulladásnak tartják, és antibiotikummal kezelik, akkor gyakrabban jelenik meg egy rózsaszínes, kanyaróra emlékeztető kiütés. A fent felsorolt, leggyakrabban előforduló tünetek mellett még sok más is előfordulhat, például izomfájdalom, köhögés vagy sárgaság.

Hogyan lehet a mononukleózist diagnosztizálni?

Bár a klinikai kép elég jellegzetes, sok más, esetlegesen komolyabb betegség szintén hasonló tünetekkel jár, ezért többnyire laboratóriumi vizsgálat is történik a diagnózis felállításához. A vérképben megnő a fehérvérsejtek száma, és a betegségre jellemző atipikus sejtek jelennek meg. Megemelkedhetnek a májenzimek, és a sárgaság laboratóriumi jeleit is megtalálni.
A diagnózist gyorsteszttel lehet megerősíteni, de ennél pontosabb a vírus ellen kialakuló antitestek kimutatása.

Hogyan kell a mononukleózist kezelni?

A betegség gyógyítására nincs gyógyszerünk, a kezelés a tünetek enyhítésére irányul. Fájdalom- és lázcsillapítók adhatók, sok folyadék bevitele és ágynyugalom szükséges. Az antivirális szerek nem hatásosak, és antibiotikum adása egyenesen káros.

Mik a betegség szövődményei?

A mononukleózis immunhiányos betegekben nagyon súlyos lefolyású. Egészségesekben is előfordulhatnak azonban komoly szövődmények, mint például májgyulladás (hepatitisz), a vörösvérsejtek hirtelen szétesése okozta vérszegénység, a herék gyulladása, ritka esetben idegrendszeri tünetek megjelenése (pl. görcsök vagy az arcmozgató ideg átmeneti bénulása stb.) és még ritkább a megnagyobbodott lép – főként traumára való – megrepedése.

Mi a betegség prognózisa?
A legtöbb esetben a betegség enyhe lefolyású, nem igényel orvosi ellátást, és szövődmények nélkül gyógyul. Ha azonban a tünetek 10 napnál tovább tartanak, vagy súlyos tünetek (magas láz, légzési nehézség, hasi fájdalom, sárgaság stb.) jelennek meg, orvoshoz kell fordulni. Azonnali ellátást igényel a heves hasi fájdalom, a komoly légzési vagy nyelési nehézség vagy az idegrendszeri tünetek fellépte.
A megbetegedettek egy részénél hosszan – hetekig, hónapokig – tartó fáradság marad vissza a betegség átvészelése után. A betegséget nem lehet kétszer megkapni, élethossziglani védettség alakul ki, de immunhiányos állapotban, más herpesz vírusokhoz hasonlóan a szervezetben rejtőzködő vírus reaktiválódhat.

Megelőzés

A betegség nyállal terjed, és nem csak a tünetek fennállása után, hanem azt követően még akár hónapokig is fertőzhet a beteg. Ennek időtartama igen változó. A kórokozó jellegzetes terjedési módja a csókolózás, ezért olyan gyakori a tinik és fiatal felnőttek között. A higiéniás rendszabályok megtartása csökkenti a fertőzés veszélyét. Védőoltás az EBV ellen nincs.