×

Az Önök kényelme érdekében dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

Övsömör

Betegségleírás

Az övsömör, vagy ismert latin nevén a herpes zoster, szinte népbetegségnek tekinthető. Életkortól függően gyakorisága a 65 éven aluliak között 1,2-3,4 ezrelék, e felett az életkor felett pedig még gyakoribb, minden ezer idős emberből 3,9-11,8 betegszik meg évente. A betegséget a bárányhimlőért is felelős varicella-zoster vírus (VZV) okozza, mégpedig olyan módon, hogy a bárányhimlő (rendszerint gyermekkori) átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel később aktiválódik, övsömört okozva.

Az övsömör jellegzetes klinikai képet okozó, gyakran igen fájdalmas betegség. Tipikus megjelenése a test egyik oldalán, sokszor tényleg az öv vonalának megfelelően csík alakban megjelenő hólyagos kiütés. Miután a vírus az idegrendszer ganglion sejtjeiben lapul „ébredésekor” a megfelelő idegpálya mentén okoz tüneteket, gyakran ráterjedve a szomszédos idegpályákra is. A kiütés néhány hét alatt ugyan eltűnik, de maradványtünetként az érintettek, – különösen az idősebbek – közül mintegy 20% az ún. postherpetikus neuralgiától, vagyis az övsömört követő idegi fájdalomtól szenved, melyek akár évekig is eltarthat.

A betegség első tünetei igen becsapósak. Fejfájással, lázzal, rossz közérzettel kezdődhet, melyet egy-két nap múlva égő, viszkető fájdalom, paresztézia (érzéketlenség vagy szúró fájdalom) és hiperesztézia (a bőr érintésre is fájdalmas) követ. Ezek a tünetek annyira nem specifikusak, hogy gyakran téves diagnózishoz vezetnek, a fájdalom helyétől függően akár epehólyag- vagy vesemedence-gyulladásra esetleg valamilyen más súlyos hasi folyamatra is lehet gondolni. A fájdalom mértéke az enyhétől az igen erősig terjedhet – érdekes, hogy gyermekeknél az övsömör gyakran nem jár fájdalommal. A valódi diagnózis felállítására akkor van lehetőség, amikor néhány nap, esetleg néha csak egy-két hét múlva megjelenik a jellegzetes kiütés. Az övsömör, mint neve is mutatja, rendszerint a törzsön helyezkedik el, de nem ritka az arcon, valamelyik végtagon, sőt esetenként a szemen vagy genitáliákon való megjelenése sem. Az esetek többségében sem a dermatomát (az egy ideg által beidegzett területet) sem a test középvonalát nem lépi át. A kiütés először a csalánkiütéshez hasonló, de gyorsan hólyagossá válik, nedvezik. Később a hólyagok bevérezhetnek, sötétebbé válnak, majd 7-10 nap múlva beszáradnak Bár a kiütés helye néhány hónap múlva többnyire már nem látható, az esetek kis részében hegek maradhatnak hátra, és itt a bőr elszíneződése végleges. A hólyagok megjelenése után a betegség diagnózisa általában nagyon könnyű, csak ritkán van szükség laboratóriumi vizsgálatra.

Bár az övsömör kellemetlen, fájdalmas betegség, komoly szövődményeket csak néha okoz. Hírhedt a szemen megjelenő forma, ami nem olyan ritka, az esetek 10-25%-ban itt helyezkedik el az övsömör. Ebben az esetben a vírus a látóideg pályája mentén terjed, kötőhártyagyulladást, a szivárványhártya gyulladását, súlyos esetben a teljes szem gyulladását okozhatja. A következmények súlyosak: krónikus szemgyulladás, sőt a látás teljes elvesztése is kialakulhat. Ugyancsak veszélyes a hallóideg mentén terjedő betegség, mely halláskárosodást és szédülést okozhat. Ritka komplikáció a vírus okozta agyvelőgyulladás, a hólyagok elfertőződése és az ennek következtében kialakuló vérmérgezés.

A herpes zoster többször is megjelenhet az élet folyamán, de szerencsére ez ritka. Természetesen csak annál jelenik meg, aki már átesett a nagyon fertőző bárányhimlőn. A bárányhimlő minden esetben megelőzi az övsömör kialakulását, de tudni kell, hogy különösen a fiatal gyermekeken a bárányhimlő tünetei annyira enyhék lehetnek, hogy néha nem is diagnosztizálják. Abból kell kiindulni, hogy felnőtt korára csaknem mindenki átesik a betegségen, tehát hordozza a vírust. Az „alvó” vírus általában akkor aktiválódik, ha az immunrendszer valamilyen okból már nem tudja „féken tartani”, például idősebb korban, immunszupresszív kezelés, pszichés stressz vagy más ok esetén.

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy fertőzhet-e az övsömör. Ellentétben a bárányhimlővel, amely többek között cseppfertőzéssel nagyon gyorsan terjed, az övsömört okozó VZV-vírus csak közvetlen kontaktus útján (például a hólyagok csupasz kézzel való érintésével, közös törölköző használatával) adható tovább, olyan egyéneknek, akik még nem találkoztak a vírussal, tehát még nem estek át bárányhimlőn. Náluk tehát nem övsömör, hanem bárányhimlő alakul ki. A fertőzésveszély addig áll fenn, amíg a hólyagok nem száradnak be, tehát sem a bevezető tünetek, sem az esetleges postherpetikus neuralgia fázisában a beteg nem fertőz.

Az övsömör kezelésére igen hatékony és kevés mellékhatással rendelkező gyógyszerek, ún. antivirális szerek léteznek, melyek megrövidítik a betegség tartamát, csökkentik az akut fájdalmat és a komplikációk számát. Sajnos a postherpetikus neuralgiára nem hatnak, ilyen esetekben csak enyhébb vagy erősebb fájdalomcsillapító adása jön szóba. A kezelést minél előbb, lehetőleg a hólyagok megjelenését követő első 72 órában kell megkezdeni, különösen fontos ez a szem körüli megbetegedés esetén.

Napjainkban sok országban hozzáférhető a bárányhimlő elleni védőoltás. Bár a vakcina nagy hatásossággal véd a gyermekkori megbetegedéstől, és így csökken a bárányhimlő előfordulása, az adatok arra utalnak, hogy ugyanakkor kissé megnő a népességben a későbbi övsömör gyakorisága. Ennek pontos okát még nem tudjuk. A piacon megjelent az övsömör elleni védőoltás is, melyet az Egyesült Államokban, ellentétben Európával, kiterjedten alkalmaznak, és ott javasolják idős emberek oltását.