×

Az Önök kényelme érdekében dr. Andrási Katalin, dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László, dr. Révész Katalin rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

Vérszegénység

Betegségleírás

A vérszegénység oka nemcsak vashiány!

A vér sejtes elemekből és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelősek, a fehérvérsejtek a fertőzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levő hemoglobin teszi lehetővé.

Normális vörösvérsejtek

Vérszegénységről, latin szóval anémiáról, akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigén szállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelőben naponta milliószámra képződnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsősorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12 vitaminra, van szükség. Ha ezek bármelyikéből kevés van, hiány anémiáról beszélünk. Bár a vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet. Előfordul az, hogy a vörösvérsejtek valamilyen okból hamarabb pusztulnak el, vagy hibásak, az utóbbi rendszerint veleszületett betegség következtében fordul elő. Ritkán teljesen leáll a csontvelőben a vörösvérsejtek és a többi sejtes elem képzése, ez az ún. aplasztikus anémia. Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a csontvelői sejtek helyét más sejtek foglalják el, ennek oka rosszindulatú betegség, pl. daganat vagy leukémia lehet.

Vérszegénység esetén a következő tüneteket észleljük: sápadtság, fáradság, gyengeség, szívdobogás vagy gyorsabb szívritmus, fejfájás. Ezek általános tünetek, melyekhez a vérszegénység fajtájáról függően más szimptómák is társulhatnak.

Vashiány

A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiány okozta anémia. Ennek több oka lehet: elégtelen vasbevitel (hibás diéta esetén), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vesztés (menstruációs vagy más eredetű vérzés) vagy a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek). A vashiány esetenként igen súlyos vérszegénységet okoz, ilyenkor megjelenhetnek a tipikus tünetek: például a körmök törékenysége, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, hajhullás, sőt gyerekeknél tanulási és magatartási problémák. A vashiányt vas adagolásával lehet kezelni. Magyarországon sokféle vaskészítmény áll rendelkezésre, de akármelyiket is használjuk, fontos, hogy több hónapig kell szedni, amíg nemcsak a vérszegénység rendeződik, hanem a vasraktárak is feltelődnek.

Folsav és/vagy B12 hiány

A hiány az anémiák másik fajtája, a folsav és/vagy a B12 vitamin hiánya következtében jelenik meg. Sokszor diéta hiba, kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása okozza. A vörösvérsejtek ilyenkor a szokásosnál nagyobbak. Az általános tünetek mellett a B12 hiány esetén jelentkezhetnek idegrendszeri tünetek, izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság. A folsavhiány terhességben is előfordul, míg a B12-hiányt legtöbbször a gyomor ún. intrinsic faktorának csökkent termelése miatti rossz felszívódás okozza. Mindkét vitamint pótolni lehet és kell.

Hemolytikus anémia

Hemolytikus anémiáról akkor beszélünk, ha vörösvérsejtek élettartama valamilyen ok miatt csökken, a sejtek hamarabb elpusztulnak. Ez lehet veleszületett, vagy szerzett betegség következménye. A veleszületett betegségek közé tartozik például az afrikai kontinensen és a mediterrán térségben élők, vagy onnan származók között gyakori „sarlósejtes” vérszegénység (thalassemia), vagy más ritka, a vörösvérsejtek sejtfalának vagy a hemoglobinnak veleszületett hibája. A mi vidékünkön is viszonylag gyakran diagnosztizálják a szferocitózisnak nevezett kórképet. Ez a vörösvérsejteket határoló sejtfal veleszületett betegsége, amely a sejtek alakváltozását, és e miatt a lépben való gyorsabb pusztulását okozza. A hemolytikus anémiákra jellemző, hogy a sápadtsághoz sárgás szín is társul, és a lép – a vörösvérsejtek pusztulásának helye – megnagyobbodik. A veleszületett hemolytikus anémiát nem lehet meggyógyítani, de tüneteit, pl. a lép kivételével, vagy gyógyszeresen, enyhíteni lehet.

Néha szerzett hemolytikus anémia is előfordul, ilyenkor a vörösvérsejtek ugyan normálisak, de a szervezett immunrendszere – hibás, ún. autóimmun mechanizmus alapján – olyan fehérjéket, antitesteket termel, melyek a vörösvérsejteket megtámadják és tönkreteszik.

Aplasztikus anémia

Ritkán veleszületetten, gyakrabban valamilyen vírusfertőzés vagy toxikus anyag, gyógyszer mellékhatása következtében a csontvelő sejttermelése teljesen leáll. Néha csak a vörösvérsejtképzést érinti a károsító ágens, de többnyire a többi sejtfajta sem termelődik. Ennek megfelelően a vérszegénység mellett, vérzések, infekciók léphetnek fel. Szerencsére a vírus okozta csontvelő leállás rendszerint átmeneti, és a toxikus anyagok, vagy gyógyszer kiürülése után is helyreállhat a vérképzés. Ritkán azonban előfordul, hogy a csontvelő működése véglegesen károsodik. A vérszegénység kezelése ebben az esetben komoly beavatkozást, immunszupresszív terápiát, néha csontvelő átültetést igényel.

Anémia malignus folyamat következtében

A leukémia, a különböző limfomák, de néha más daganatok sejtjei is letelepednek a csontvelőben, és kiszorítják a normális csontvelői sejteket. A megoldás az alapbetegség kezelése, ha remisszióba kerül a beteg, vagyis a daganat meggyógyul, az egészséges sejtek újra benépesítik a csontvelőt.

A vérszegénységnek számos oka lehet, és ezt az okot mindig meg kell keresni. Vérszegénység tünetei esetén a legvalószínűbb persze a vashiány fennállása, de mint a fentiekből kitűnik, még ezer más oka is lehet az anémiának, ezért mindig kivizsgálásra van szükség, hogy hatásos, oki kezelésre kerülhessen sor.