Világjárvány készül? A kínai koronavírus megbetegedés.
A híreket az utóbbi napokban a kínai Wuhan városából kiinduló koronavírus járvány dominálja. De mit is kell tudnunk erről a betegségről?
A koronavírusoknak több törzse, alfaja létezik, ezek elsősorban állatokban fordulnak elő. Az emberi náthás megbetegedések 10-15 %-át eddig is koronavírusok okozták. Ritkán azonban előfordul, hogy a vírus sokkal agresszívabb, súlyosabb megbetegedést okozó formája jelentkezik, valamilyen állatban előforduló koronavírus mutációja révén. Ilyen volt 2002-2003-ban az ugyancsak Kínából kiinduló SARS (severe acute respiratory syndrome) járvány, amely mintegy 8000 embert betegített meg, és akik közül minden tizedik meghalt. Cseppfertőzéssel terjedt emberről emberre. Érdekes módon 2004 óta ilyen betegséget nem diagnosztizáltak, a vírus „eltűnt”. A vírust valószínűleg denevérek hordozták, onnan került cibet macskákba, majd onnan emberbe.
A másik súlyos koronavírus okozta megbetegedés a MERS (middle-east respiratory syndrome), amely elsősorban Szaúd–Arábiában és az Arab félszigeten okozott megbetegedéseket, és halálozása meghaladta a 30%-t. Ezt a vírust is valószínűleg denevérek hordozzák, onnan tevékbe került, és elsősorban olyanokat fertőzött meg, akik tevékkel álltak kapcsolatban, vagy tevehúst ettek. Bár emberről-emberre is terjed, csak sporadikusan fordul elő, nem okoz, nem okozott járványt.
A mostani járványt okozó wuhani koronavírust, amely egyelőre a 2019-nCoV névre hallgat, ez év január elején írták le először. Mostanra kiderült, hogy valószínűleg már 2019. november végén voltak megbetegedések, de tömeges méreteket csak december végére ért el, amikor a WHO-t (World Health Organisation) is értesítették. Kínai tudósok ezután gyorsan szekvenálták ennek az RNS vírusnak a genomját, és hamarosan már a betegség diagnosztikájához szükséges teszt (PCR) is megszületett. A vírus eredetéről egyelőre csak spekulációk vannak, valószínűleg egy mutálódott fajtáról van szó, amitől először egy wuhani halpiac eladói és vásárlói fertőződtek meg.
A vírus azóta nagy „karriert” futott be. Bár terjedési módjáról eleinte ellentmondó feltételezések jelentek meg, most már szinte bizonyos, hogy cseppfertőzéssel is terjed, amely nagyon veszélyessé, könnyen terjedővé teszi a járványt. A ma rendelkezésre álló adatok szerint (az adatok és következtetések szinte óráról órára változnak, ahogy egyre több a megbetegedés) egy beteg 1,5-3 embert fertőzhet meg (R0). Ez a mérőszám adja meg, hogy mennyire fertőző egy betegség, kanyaró esetén például ez 14-16, a hírhedt ebolánál viszont csak 1,5. A lappangási idő jelen ismereteink szerint 2-14 nap, de kínai tudósok sajnos azt is állítják, hogy a beteg már a lappangási idő alatt – vagyis bármilyen tünet megjelenése előtt – is fertőz. Ezt amerikai tudósok még vitatják, valószínűleg rövidesen ez is tisztázódik. Ha viszont igaz ez az állítás, akkor a járvány megállítása sokkal nehezebbé válik, és többek között a repülőtereken alkalmazott hőkamerás vizsgálat is értelmetlen lenne.
A betegség tünetei kezdetben az influenzához hasonlítanak, magas lázra, rossz közérzetre, száraz köhögésre panaszkodnak a fertőzöttek. Az esetek sajnos elég nagy részében, jelen ismereteink szerint a betegek mintegy harmadában, súlyos, sokszor gépi lélegeztetést igénylő tüdőgyulladás jelenik meg. Bár a halálozás a legutolsó adatok szerint csak mintegy 3 %-os, de a járvány olyan korai szakaszában vagyunk, hogy szinte semmi sem biztos. Epidemiológusok valószínűsítik, hogy számos nem diagnosztizált, enyhe lefolyású megbetegedés is akadhat, de ez egyelőre csak spekuláció. A betegek az összes korosztályban előfordulnak, viszont az eddigi adatok szerint csak kevés gyermek érintett. A halálozás mostanáig elsősorban az idős, más betegségben is szenvedő, legyengült immunrendszerű betegek között fordult elő legmagasabb arányban. Gyanakodni a betegségre főként akkor kell, ha a lázas, erősen köhögő beteg légzése annyira nehezített, hogy kórházi kezelést igényel, és a tünetek megjelenése előtti két hétben járt Wuhanban (Kína, Hubei tartomány) vagy találkozott igazoltan fertőzött beteggel.
A Wuhanban kezdődő járvány az elmúlt 3-4 hétben szinte egész Kínára kiterjedt, és valamennyi földrész számos államában, így Európában is, megjelentek egyes esetek. A kínai hatóságok a betegség gócpontjaira – így a 11 milliós Wuhan városára – is karantént jelentettek be, de egyes híradások szerint a városból – részben a kínai holdújévvel kapcsolatos családi ünnepségek miatt – még a lezárás előtt mintegy 5 millió ember távozott. A kínai hatóságok emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a járvány lokalizálására. Jelenleg több mint 60 millió embert tartanak karantén alatt – ennek hatásossága már csak az ijesztő méretek miatt is kérdéses – és például Wuhanban 2 hét alatt két 1000 ágyas kórházat is felhúznak. Az ország minden tájáról egészségügyi személyzetet vezényelnek az érintett helységekbe, egész Kínában(!) leállítottak minden tömegrendezvényt, megszüntették a csoportos turistautakat, meghosszabbították a holdújév miatti szabadságolások időtartamát.
A betegséget egyelőre nem tudják gyógyítani, csak támogató kezelés lehetséges. Számos gyógyszergyár megkezdte egy vakcina, védőoltás fejlesztését, de ennek legrövidebb átfutási ideje is minimum egy év. Egyes már meglevő gyógyszerekkel, például vírusellenes szerekkel való kezeléssel próbálkoznak, de eredményekről nem tudunk.
A betegség megelőzésére a betegek elkülönítésén kívül csak a higiéniés rendszabályok (pl. rendszeres kézmosás, köhögési etikett) betartása adhat lehetőséget. Az arcmaszk inkább csak a betegekkel foglalkozóknál szükséges, bár vírusok ellen nem igazán véd. Gyakori kézmosás, zsebkendő használata, a betegek és zsúfolt helyek kerülése javasolt, de ennél többet jelenleg nem tudunk ajánlani.
A WHO még nem hirdette ki a globális vészhelyzetet, de valószínűleg erre előbb utóbb sor kerül. Ez az egyes országok számára preventív rendszabályok bevezetését jelenti. Magyarországon eddig megbetegedésről nem tudunk, de van esély a megjelenésére.
Még egy szó arról, hogy a járvány nem is annyira a halálozási ráta miatt fenyegető, hiszen jelenleg alig haladja meg egy súlyosabb influenzajárvány okozta halálozást, hanem annak kiterjedtsége, az esetleges intenzív ellátásra szoruló betegek magas száma miatt ijesztő. Egy világjárvány még a legfejlettebb országokban is óriási egészségügyi kapacitási problémákat okozhat, és akkor még nem beszéltünk mindennek gazdasági következményeiről.
A járványról szóló beszámolók, jelentések, vizsgálatok napról napra változó helyzetre utalnak, hiszen a járvány csak néhány hete kezdődött. Könnyen lehetséges, hogy a jelenlegi vélemények, tennivalók, intézkedések holnapra már elavultak lesznek. Az egészségügyi hatóságok Kínában és az egész világon, beleértve hazánkat is, a legújabb információk tükrében hozzák meg a naprakész intézkedéseket.
- január 30.
Dr. Kardos Gabriella, Dr. Kádár Ferenc