×

Az Önök kényelme érdekében dr. Kádár Ferenc, dr. Paksy László rendelésére online foglalhat időpontot.
Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.

Tovább az online időpontfoglalásra →

D-vitamin szedése

Aktuális hír
2017. január 29.

Ennyi és ilyen D-vitamint kell mindenkinek szednie – konkrét készítmények és adagolásuk

Dr. Novák Hunor

www.novakhunor.hu/gyogyszerek/ennyi-es-ilyen-dvitamint-kell-mindenkinek-szednie-konkret-keszitmenyek-es-adagolasuk

A tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin-hiányban szenved. A médiában hiába esik sok szó a D-vitamin pótlásának fontosságáról, legtöbbször arról, hogy kiknek és milyen D-vitamint célszerű szedni, nem írnak.

Mint ahogy arról sem, hogy a receptre bárkinek felírható, gyógyszertárban kiváltott D-vitamin töredékébe kerül, mint ha csak a bevásárlás közben leemelünk valamilyen készítményt a polcról vagy internetről rendelünk. Minek fizetné ugyanazért a többszörösét?

Cikkem a 2014-es magyarországi D-vitamin konszenzus ajánlásaira épül. A D-vitamin napjainkban nagyon népszerű, “sztárvitamin”, a pótlásosságának mértékét, hatását igazoló legmegbízhatóbb, legkomolyabb tanulmányok jó részének eredménye azonban csak pár év múlvára várható. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, a D-vitamin pozitív hatása szinte minden orvosi szakterületet érint: pozitív hatással van a csontok, az immunrendszer, a szív stb. működésére, sőt a D-vitamin tumorellenes hatású is!

A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek és a banális fertőzések is – a D-vitamin az immunrendszer működését szabályozza, szinte minden immunsejtünkön D-vitamint megkötő receptor található. Egy áttekintő közlemény, amely 3357 tanulmányt vizsgált meg, azt találta, hogy a D-vitamin-hiány várandósság alatt növeli a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakoriságát, továbbá a megszülető újszülött is kisebb súlyú lesz ilyenkor az átlagoshoz képest.

Számítások szerint a D-vitamin megfelelő pótlása és szintje esetén a döntően gyermekeket érintő, inzulinpótlást igénylő 1-es típusú cukorbetegség gyakorisága 78%-kal, az összes daganatos betegség 35%-kal, az influenzás megbetegedés gyakorisága pedig akár 90%-kal is csökkenne!
A szolárium nem termel D-vitamint, táplálékkal sem lehet bevinni kellő mennyiségben

A D-vitamin (ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormonunk előanyaga) napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben: áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi kb. 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban. Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik, a  naptejek túlzott használata viszont gátolja a D-vitamin képződését. A szoláriumok döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett, ezért hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik – a szolárium ráadásul nagyban öregíti a bőrt és fokozza a bőrrák kockázatát!

A D-vitamin az étrendben minimális mennyiségben van jelen, hiába eszünk változatosan, sok zöldséget és gyümölcsöt, így nem lehet eleget bevinni a szervezetbe.  Bár a tojás D-vitaminban gazdag ételnek számít, naponta kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin-szinthez, ennyi elfogyasztása azonban rendkívül káros lenne a tojás magas koleszterintartalma miatt. Az anyatej szintén kevés D-vitamint tartalmaz, így azt szükséges pótolni a csecsemő számára, a tápszerek D-vitaminnal dúsítottak, ha a gyermek sok tápszert eszik, nem kell külön D-vitamint adni.

Tél végére a magyar emberek 95%-a D-vitamin hiányban szenved

2013-ban készült el a Semmelweis Egyetem reprezentatív felmérése: a vizsgálatok szerint a tél végére a magyar emberek 95%-a volt D-vitamin-hiányos. A becslések alapján országosan legalább 100.000 gyermeknek van extrém mértékű D-vitamin-hiánya.

A D-vitaminszint (25(OH)D-vitamin, 25-hidroxi-kolekalciferol) rutinszerű megmérése, például kíváncsiságból nem indokolt, csak speciális esetekben. A D-vitaminszint optimális alsó határáról nincs teljes egyetértés: számos nemzetközi szervezet szerint 50 nmol/l a normál tartomány alsó határa, talán még több szakmai szervezet szerint viszont 75 nmol/l feletti D-vitamin-szint kívánatos.

November 1 és március 30 között mindenkinek szednie kell hazánkban

Nemrég született meg a hivatalos magyarországi D-vitamin ajánlás, ami a nyugati országokhoz felzárkózva felnőtteknél közel tízszeresére emelte az eddig ajánlott napi D-vitamin-pótlás mennyiségét. Mindez nem egy ember javaslata: tucatnyi orvosi szervezet és hazánk legjobb szakemberei, professzorai javasolják ezt egyhangúan az ajánlásban (kardiológusok, bőrgyógyászok, szülészek, gyermekgyógyászok, stb.). 2012-ben az első, 2014-ben pedig megszületett a második magyar D-vitamin konszenzus is.

Egy felnőtt vagy egy néhány éves gyermek számára havonta kb. 100 forintba kerül a D-vitamin megfelelő pótlása, ha receptre felírják.  A D-vitamin felírását kérheti háziorvosától (a 90-100 darabos a legolcsóbb),  bármilyen más úton beszerzett, boltból-interneten vásárolt, nem receptköteles D-vitamin sokszorosába kerül ehhez képest, és legtöbbször kevesebb D-vitamint tartalmaznak! A gyógyszertárban megvehető készítmények szigorú gyártási követelményeknek felelnek meg. A vitaminbizniszből élők azt állítják, hogy K2-vitamint és magnéziumot kell szedni a D-vitamin mellé, különben  az önmagában „mit sem ér”. Az efféle cégeknek, természetgyógyászoknak érdekük, hogy minél több készítményt eladjanak az embereknek, de valójában ezek alaptalan javaslatok, nincs olyan komoly orvosszakmai ajánlás, amely K2-vitamint vagy magnéziumot javasolna a D-vitamin mellé. Ne dőljön be a kereskedőknek, a D-vitamin önmagában elegendő és jó!

Mindenkinek szükséges a D-vitamin szedése a november 1 – március 30. közötti időszakban. Van, akinek egész évben javasolt a D-vitamin pótlása, például: gyerekeknek legalább 1 éves korig; várandósoknak és szoptató édesanyáknak; továbbá többek között krónikus csont-, vese- és májbetegség, emlő- és vastagbélrák esetén. Mielőtt felbuzdulna bárki is, és marokszám kezdené szedni – ne essünk a ló túlsó oldalára! A D-vitamin túladagolható, vesekárosodást is okozhat. Az alábbi adagolást ne lépje túl, és/de ha kezelőorvosa/háziorvosa másképp rendeli, azt az adagolást tekintse irányadónak! Igazolt vesekő vagy vesekőre való fokozott hajlam esetén konzultáljon orvosával, hogy szedheti-e a D-vitamint (fontos a kő összetétele és a parathormon szintje is).

Az alábbi dózisok és adagolás a D-vitamin hiány megelőzésére szolgálnak, ennyit kell szedni mindenkinek. Ha orvosa indokoltnak látja, megmérheti a D-vitamin-szintet, jelentős hiányállapot esetén jóval nagyobb D-vitamin dózist, pótlást javasolhat az optimális szint mielőbbi elérésének érdekében: serdülőkor alatt ilyenkor havonta javasolt a gyermek vizeletkalciumszintjét ellenőrizni.

A tápszerek az anyatejhez képest jóval több D-vitamint tartalmaznak, ezért ilyenkor a napi tápszeradaggal bevitt D-vitamint figyelembe kell venni (10 mikrogramm D-vitamin = 400 NE D-vitamin) – ez alapján kell pótolni a D-vitamint, de lehetséges, hogy nem is kell pluszban D-vitamint adni, ha sok tápszert eszik a baba.

A D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt pótlás mennyisége:

A Vigantol-cseppet közvetlenül a gyermek szájába, nyelvére cseppentse (vagy esetleg egy kanál anyatej/étel tetejére cseppentve adja be)! Az üres kanálba, cumisüvegbe, cumira vagy a szoptatás előtti mellre cseppentés nem jó megoldás, így a D-vitamin töredéke fog csak bejutni a szervezetbe! A Fresenius tabletta igen kis méretű (lencsényi), vízbe rakva hamar szétmállik, egy kanál ételbe keverve (kettétörve, szétmorzsolva) könnyedén beadható akár már egy éves kortól. Miért nem érdemes nagyobb gyerekeknél Vigantolt használni? Egyrészt 1 csepp nekik már nem elég, a beadása macerásabb, másrészt a tablettákkal szemben a Vigantol egy kevésbé stabil, bomlékony D-vitamin formát tartalmaz.

Ár és praktikusság szerint tehát az alábbi három készítményt ajánlom, amiket lefotóztam, egy éves korig Vigantol csepp, 1-18 év között Fresenius tabletta, 18 éves kor felett Bioextra kapszula:

Ha multivitamint szed, attól még nagy valószínűséggel kell külön D-vitamint szednie

A multivitamin dobozán nézze meg, mennyi D-vitamint tartalmaz egy tabletta [átváltás: 5 mikrogramm D-vitamin=200 Nemzetközi Egység (NE)]! Sok multivitamin dobozán az szerepel, hogy 1 tabletta 5 mikrogrammos, azaz 200 NE-s D-vitamin-tartalommal fedezi a napi D-vitamin-szükséglet 100%-át. De ez nem igaz, hiszen ezt még a régi, elavult ajánlás (200 NE/nap) alapján állítják, ma már 1500-2000 NE/nap D-vitamin-bevitel az ajánlott felnőttek számára! Ha multivitaminnal csak 5 mikrogramm (=200 NE) D-vitamint visz be naponta, akkor emellett ugyanúgy szükséges a D-vitamint a fenti táblázat szerint pótolni, mintha nem is szedné a multivitaminos készítményt!

Mit tegyek, ha háziorvosom nem írja fel a D-vitamint?

Sajnos többen jelezték, hogy a háziorvosuk nem ír fel semmilyen D-vitamint, csak akkor, ha vérből igazolták, hogy D-vitamin hiányos az egyén. Ez súlyos tévedés: a D-vitamint mindenkinél pótolni kell, vérvétel és vitaminszintmérés nélkül. Finoman felhívhatja háziorvosa figyelmét, hogy a tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin hiányban szenved, továbbá az itt elérhető magyar szakmai ajánlás szerint is javasolt mindenkinek a D-vitamin adása. Ha orvosa továbbra sem hajlandó felírni a D-vitamint (ami véleményem szerint botrányos lenne), vegyen recept nélküli D-vitamin készítményt a Rossmannban, DM-ben vagy gyógyszertárban.

Mit tegyen, ha háziorvosa nem hajlandó felírni mást gyerekének, csak a Vigantol cseppet? Finoman és udvariasan jelezheti, hogy a Fresenius tabletta kényelmesebb volna Önnek, a tabletta pillanatok alatt szétporlad ételbe, italba keverve, így biztonsággal be tudná adni gyermekének akár már egy éves kortól.

Take home message, azaz útravaló-tudnivaló: a D-vitamint télen mindenkinek kell pótolni, a tápszeres babáknál a tápszerrel bevitt D-vitamint is figyelembe kell venni.

Dr. Novák Hunor

Forrás:

Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében (Orvosi hetilap, 2012.05.29). Ha részletesebben olvasna a D-vitaminról, a magyar szakmai ajánlást (egyben ezen írás forrását) elolvashatja a linken
Takács I, Benkő I, Toldy E, Wikonkál N, Szekeres L, Bodolay E, Kiss E, Szabó B, Valkusz Zs, Kovács T, Szabó A, Bittner N, Várbíró Sz, Sziller I, Császár A, Kiss RG, Lakatos P: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos 2014. S1:5-26.
Aghajafari F et al – Association between maternal serum 25-hydroxyvitamin D level and pregnancy and neonatal outcomes: systematic review and meta-analysis of observational studies – BMJ, 2013 Mar 26;346:f1169
Semmelweis médiasarok – Tízből kilenc magyar D-vitamin hiányos http://semmelweis.hu/mediasarok/2013/09/23/weborvos-hu-tizbol-kilenc-magyar-d-vitamin-hianyos/Dong JY et al – Vitamin D intake and risk of type 1 diabetes: a meta-analysis of observational studies. Nutrients. 2013 Sep 12;5(9):3551-62