A gyermekkori elhízás
A fejlett világban a XXI. század jellemző betegsége a gyermekkori elhízás. Az egymást követő generációk gyermekei egyre kövérebbek és egyre betegebbek. A gyermekkori elhízás független a szociális háttértől, az etnikai csoporthoz való tartozástól, vagy attól, hogy a gyermek melyik országban él. Az Egyesült Államokban pl. jelenleg minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és megjelentek körükben az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémák, betegségek is.
A gyermekkori elhízás következményei
|
Érintett szervrendszer |
Betegség |
| anyagcsere | kettes-típusú cukorbetegség, metabólikus szindróma |
| mozgásszervek | combcsontfej-elcsúszás, elgörbült alsólábszár, lúdtalp |
| keringés | magas vérnyomás, magas vérzsír, érelmeszesedés, bal kamra falának megvastagodása |
| psyche | depresszió, szorongás, alacsonyabb iskolázottság |
| idegrendszer | pseudotumor cerebri |
| gyomor-bélrendszer | zsírmáj, epekő, nyelőcső reflux |
| légzés | alvás alatti időleges légzésleállás (alvási apnoe), asztmás rohamok |
| vizeletelválasztás | fehérjevizelés |
A kettes-típusú cukorbetegség – egy jellemzően idősebb felnőtteket érintő megbetegedés – előfordulása a gyermekek körében az utóbbi húsz évben megtízszereződött, és lassan magasabb számban fordul elő, mint a fiatalkori, inzulinfüggő, egyes típus. A máj elzsírosodása, amely olyan ritka volt, hogy a nyolcvanas évek előtt nem is szerepelt a gyermekgyógyászati tankönyvekben, ma már minden harmadik kövér gyermeket érint. A kövér gyermekeket a testi betegségeken kívül sok lelki ártalom is fenyegeti, magányosak, félénkek, szorongók, depressziósak. Félő, hogy a közeljövőben az elhízás következtében fellépő egyes betegségek, mint a cukorbetegséggel összefüggő veseelégtelenség, vagy a korai koronária betegség miatt kialakuló infarktus, már a gyermekek és fiatal felnőttek életkilátásait is rontani fogják.
De kit is nevezünk kövér gyermeknek? A gyermekek testsúlya és testmagassága életkoruktól és nemüktől függ. Manapság többnyire nem a testsúlyt, hanem a testtömeg indexet, angol rövidítéssel az BMI-t használják a kövérség mérésére, amely a testsúlyon kívül a testmagasságot is számításba veszi. Kiszámításához a kg-ban mért testsúlyt a méterben kifejezett testmagasság négyzetével kell elosztani. Könnyű elképzelni, hogy egy 110 cm-s, 25 kg-s testsúlyú 5 éves fiú igen kövér, míg ugyanez a testsúly egy 170 cm-s 14 éves lánynál extrém soványságot jelent. A BMI kiszámításával lehetőség van arra, hogy ezeket figyelembe vegyük. A gyermekek kor szerinti testtömeg indexét a normál BMI százalékában, un. percentilekben adják meg. Az átlag BMI minden életkorban az 50. percentil körül van, ettől felfelé kövérebb, lefelé soványabb az egyén. 85-95 percentil között túlsúlyról, 95 percentil felett elhízásról beszélünk. A 95 feletti percentil 30 feletti BMI-nek felel meg nagyjából.
A gyermekkori elhízás kialakulása un. kritikus periódusokhoz köthető. Ezek közé tartozik a méhen belüli növekedési szakasz, amely a születési súlyban nyilvánul meg, a születést követő első néhány hónap alatti gyarapodás, a 4-7 év közötti életkor és a pubertás ideje. A kövér gyermekek 80 %-ból kövér felnőtt lesz. Ennek oka nagyrészt a gyermekkorban elsajátított viselkedésre (kalóriadús táplálkozás, kevés testmozgás) és nem genetikai tényezőkre vezethető vissza. Az is ismert, hogy a csecsemőkori, kisgyermekkori elhízás a szervezetben olyan változásokat okoz (pl. nő a zsírsejtek száma, hormonális eltérések alakulnak ki, az agyi programozás, éhség-teltség érzett változik stb.) amely a későbbi életkorban már alig korrigálható.
Ezért az a legfontosabb, hogy az elhízást megelőzzük. A beavatkozások már a születés utáni időszakban kezdődhetnek, elsősorban az anyatejes táplálás propagálásával. Az óvodás korosztály ideális súlygyarapodása kb.1 kg minden 2 cm növekedés esetén. Ezt a táplálék megfelelő összetételével (sok gyümölcs, zöldség, magas rosttartamú gabonafélék, alacsony zsírtartalmú tejtermékek stb.), napi legalább 1 óra testmozgással és napi legfeljebb 2 óra tévézéssel lehet elérni. Az iskolás korban az iskolai és otthoni egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a TV, a számítógép, laptop előtt eltöltött idő csökkentése szintén nagyon fontos. Természetesen jó lenne, ha a hirdetések nem az egészségtelen ételekre hívnák fel a gyermekek figyelmét, vagy ha az iskolai sport nagyobb szerepet kapna a tanrendben.
A már elhízott gyermeket minél hamarabb kezelni kell, de két éves kor előtt ebbe nem ajánlatos belekezdeni. A cél nem az abszolút értelembe vett fogyás, hanem az, hogy a testsúly gyarapodás mértéke csökkenjen, vagy leálljon, és így a növekvő gyermek relatíve soványabb lesz. Természetesen extrém kövérség esetén fogyasztás is szükséges, de ez ne legyen több, mint havi 1-2 kg. Az étkezési szokások megváltoztatása, a fizikai aktivitás serkentése a testsúly csökkentésének alapja, a gyógyszeres vagy sebészi kezelés gyermekkorban gyakorlatilag nem jöhet szóba.
A kövér gyermek szülei általában szintén kövérek, ilyenkor családi terápiára van szükség. A család segítsége nélkül a beavatkozás nem lehet sikeres, a gyermek egész környezetének életmód változtatása a siker kulcsa. A gyermekkori elhízás megelőzése az egyik legfontosabb tényezője a felnőttkori kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás csökkentésének.