Bár manapság – hála a védőoltásoknak – hazánkban alig fordul elő, a kanyaró veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.
A kanyaró rendkívül fertőző vírusbetegség. A nem oltottak között járványszerűen terjed, egy fertőzött gyerek egész iskolai osztályokat betegíthet meg ott, ahol az átoltottság aránya alacsony.
(Azokban az országokban, ahol a gyerekek kevesebb, mint 80-85%-a kapja meg a védőoltást.) Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen magas a harmadik világban, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot, és ennél is magasabb, 30% körüli AIDS-s betegek körében. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen egész életére immunis lesz ellene.
A kanyaró elleni védőoltottak számának csökkenésével sajnos a fejlett világban is évről évre kanyarójárványok lépnek fel, pedig a védőoltások segítéségével a kanyarós halálozást, amely a megelőzhető betegségek közül a legmagasabb halálozással jár, szinte teljesen meg lehetne szüntetni.
MMR oltás
A kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be gyermekét. A sajtóban megjelent téves, tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR oltás autizmust okoz, szintén egyik tényezője ennek. A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy olyan krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.
Mi a kanyaró oka?
A kanyarót, vagy latin nevén morbillit a kanyaró vírus okozza. A vírus az orrba és garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő, vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz, kanyaró esetén 6-21 nap, de általában a tízedik nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a legnagyobb a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal, és a megjelenés utáni első 5 napon. A kanyarót bárki megkaphatja, aki még nem esett át rajta, vagy nem részesült védőoltásban. Ismételt megbetegedés borzasztó ritka, mert a szervezet a vírus ellen immunissá válik.
A betegség rendkívül fertőző, a közös háztartásban élők 90%-a megfertőződik.
Hogyan lehet a kanyarót diagnosztizálni?
A háziorvos, vagy gyermekorvos, aki már látott kanyarós beteget, vagy tanult róla, a jellegzetes tünetek alapján könnyen felállíthatja a diagnózist. A fertőzés magas lázzal kezdődik, ehhez nátha és a kötőhártya gyulladás társul. A szájüreg belső oldalán levő cseresznyepiros folt, az un. Koplik folt, jellemző korai tünet, de ezt ritkán észlelik. A bőrkiütés is jellegzetes, un. maculo-papulosus (foltos, kissé kiemelkedő) barnás-vörös elváltozás, amely a fejen kezdődik, és gyorsan kiterjed az egész testre.
Kezelés
A kanyaró általában nem igényel kezelést, nincs is rá specifikus gyógyszer. Ágynyugalom, lázcsillapítás, elegendő folyadék bevitele általában elegendő. Ha nem lépnek fel szövődmények, a betegség 7-10 nap alatt magától meggyógyul. Köhögéscsillapítók nem használnak, ellenben a „nagymamák módszerei”, mint például a langyos folyadék, néhány kanál méz, párologtatás
a gyermek szobájában többet segít. Antibiotikum használatára csak szövődmények fellépte esetén van szükség, ilyenkor sokszor kórházi felvételre is sor kerül.
Szövődmények
Esetleges szövődmények többnyire akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen ok miatt meggyengült. Ez előfordulhat kisgyermekeknél vagy időseknél, AIDS-betegeknél esetleg daganat vagy leukémia miatt kezelteknél, veleszületett immunhiányosoknál. A fejlődő világban a gyermekek alultápláltsága is jelentős szerepet játszik.
A leggyakoribb szövődmények a hasmenés, hányás, a kötőhártya fekélyesedése vagy a gége gyulladása (laryngitis). Viszonylag gyakran lép fel középfülgyulladás is. A súlyosabb szövődmények sokkal ritkábbak. Ilyenek a tüdőgyulladás, májgyulladás, hörghurut és croup, a vérlemezkék számának csökkenése, és a legsúlyosabb, az agyvelőgyulladás, amely halálhoz vezethet. Álmosság, szédülés, hányás, fejfájás lehetnek erre utaló jelek. A kanyaró még évekkel a megbetegedés után is okozhat szövődményt, ez az ún. szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz (SSPE), amely minden esetben halálos. Szerencsére nagyon ritka, előfordulási aránya 1:100 000.
Kanyaró és terhesség
Ha a kanyarós megbetegedés a terhesség alatt következik be, a magzat is megbetegszik, és a születendő gyermekben vagy súlyos tüneteket okoz, vagy spontán abortuszhoz, koraszüléshez vezethet. Mivel az MMR oltás élő kórokozókat tartalmaz, sajnos a terhesség alatt nem alkalmazható.